Erdélyi utunk során rengeteg csodás helyen jártunk, és sok-sok élményben volt részünk. Ez alatt a hat nap alatt ezernyi helyet barangoltunk be, és megszámlálhatatlan érdekességet láttunk.

Az első napon a kora reggeli indulás után Bánffyhunyad református templomával ismerkedtünk meg. Szerencsére délután volt időnk kipihenni a hosszú út fáradalmait. 

A második nap is figyelemre méltó helyeken jártunk. Voltunk Gyimesbükkön, ahol a történelmi Magyarország 1000 éves határa mára már zarándokhellyé nőtte ki magát. Csíksomlyón a kegytemplom lenyűgöző volt, amely napjainkig a magyarság egyik legfontosabb kultúrtörténeti értékévé vált. Építéséhez a törökverő Hunyadi János is hozzájárult. Benne a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része, amely a Mária-zarándoklatok központja. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika. Csíksomlyóról utunk Csíkszentsimonra vezetett, ahol a Csíki chips gyárat látogattuk meg. Számunkra a legizgalmasabb az volt, hogy hogyan készül a sokak által fogyasztott termék. 

A következő nap nagyon be volt táblázva, rengeteg jobbnál-jobb programon vettünk részt. Először megnéztük az elárasztott Bözödújfalut, ahol egy érdekes tárlatvezetést hallhattunk egy vicces, barátságos embertől, aki a következő célunkhoz is elkísért, ami a kőrispataki szalmakalap múzeum volt. Itt a csomó élmény mellett még egy lángost is kaptunk, amelyhez foghatót még nem sok helyen ettünk. A délutánt a Petőfi emlékmúzeumban töltöttük Fehéregyházán, majd este egy folklór esten vettünk részt, ahol a program összes résztvevője és kísérője jelen volt. A későbbi beszélgetésekből egyértelműen kiderült, hogy a negyedik nap lesz a legérdekesebb és a legjobb.

A helyek, ahol jártunk, sokkal de sokkal gyönyörűbbek voltak, mint ahogy valaha is elképzelhettük volna. A napot a Békás-szorosnál kezdtük, ahol elkapott egy kicsit az eső, de szerencsére a hét többi napját mindig jó idő jellemezte. Maga a szoros csodálatos volt, mindenkinek nagyon tetszett. Következő megállónk a Gyilkos-tó volt, ahol elgondolkodhattunk, vajon melyik legenda lehet igaz a tó kialakulásáról. Délután a Medve-tavat és annak környékét fedeztük fel.

Az ötödik napon is temérdek sok program és látnivaló volt. A napot Farkaslakán, Tamási Áron sírjánál kezdtük, ahonnan a korondi iskolába mentünk. Jó volt látni a hasonlósagokat, valamint a különbségeket az ottani és az itteni oktatási intézmények között. Ebédre házi készítésű pityókás kenyeret ettünk, ami mindenki szerint mennyei volt. Ebéd után egy kis szekerezés következett, és közben megnéztük a házi készítésű szörpöket és lekvárokat. A délutánt a sófeldolgozóban folytattuk Korondon. Hazafelé úton is volt még élmény, elmentünk Marosvásárhelyre, ahol sétáltunk a belvárosban.

Az egész hét tele volt élményekkel, mindenki ki tudott kapcsolódni ez alatt a 6 nap alatt. A szervezéssel is elégedettek voltunk, szép és tiszta buszon utazhattunk. A szállás is tökéletes volt, elvárásainkat sokszorosan túlszárnyalta! Köszönjük ezt az élményekkel teli hetet!

A 7.a osztály és a kísérő pedagógusok nevében:

Csobán Levente

Erdélyi utunkon sok mindent éltünk át és tapasztaltunk meg. Programjaink sokszínűek és jól megszervezettek voltak.

Hosszú utazás után Korondra megérkezve, szállásadóink nagyon finom étellel és szép, tiszta szobákkal vártak bennünket.

Másnap ellátogattunk az 1000 éves határhoz, ahol még egy kis barlangba is bemehettünk.

Kedden Csíksomlyóra utaztunk, ahol megnéztünk egy templomot és még a Csíki chips gyárba is betekinthettünk.

A többi nap sem unatkoztunk. Jártunk szalmakalap múzeumban is, ami előtt Lajoska nevű idegenvezetőnk az elárasztott falu történetét ismertette meg velünk, majd a Petőfi síremlékhez is eljutottunk.

Ezután mentünk át a múzeumba, ahol nem csak a búza feldolgozását nézhettük végig, de fonatokat is készítettünk szalmából és a látogatás végén még helyileg készített lángost is kaptunk!

Csütörtöki napunkat is nagyon élveztük, hiszen ekkor néztük meg Erdély legszebb helyeit: a Békás-szorost, a Gyilkos-tavat, és végül a Medve-tavat. A buszút sem volt unalmas, mert az évfolyamunkat kalauzoló idegenvezető, Márk mindig mesélt érdekességeket arról a helyről, ahová éppen tartottunk.

A pénteki napunkat is aktívan töltöttük. Tamási Áron sírját látogattuk meg, majd lovas kocsiztunk, és házilag készített pityókás cipót ettünk.

Végül szombaton hazafelé jövet, Marosvásárhelyen sétálhattunk és fagyizhattunk a Rózsák terén.

Amellett, hogy remek programokon vettünk részt, nagyon sok helyi ételt kóstolhattunk meg és rengeteg új élményt is szereztünk.

Hálásan köszönjük a lehetőséget.

A 7.b osztály és a kísérő pedagógusok nevében:

Ökrös Panna