MESÉLTÜNK         RAJZOLTUNK        MORZSOLTUNK            VERSENYEZTÜNK

A Magyar Népmese Napját ünnepeltük szeptember 30-án az Ibolya Utcai Általános Iskolában.  A nap kezdetén egy rövid köszöntő után meghallgattuk az „Egyszer volt Budán kutyavásár” című magyar népmesénket, mely egyfajta hangulatteremtő meseként szolgált, ugyanis mi is megrendeztük a saját „kutyavásárunkat”. A gyerekekkel közösen megszavaztuk az iskola legszebb plüss kutyáját: elsőnek osztályszinten hirdettünk eredményt ezt követően pedig iskolaszinten.

A napközis délután sem volt egyhangú. A délután témája a „Kígyókirály gyűrűje” című népmese köré fonódott. A gyerekekkel rajz versenyen, illetve egy állomásokra bontott akadályversenyen vetélkedtünk. Az akadályok valamilyen úton-módon kötődtek a népi mesemondás színtereihez. Egyik helyen kukoricát morzsoltunk másik helyen pedig kukoricacsövet dobáltunk kaskába, de volt olyan állomás is, ahol csutkából dzsenga várat építettünk és ahol régi tárgyakat ismerhettünk fel. Nem maradhattak ki, a magyar szólások-közmondások sem, hiszen az egyik állomáson ezekkel játszottunk. Az egész vetélkedőt egy pontgyűjtő füzet foglalt össze, melyet mi készítettünk el s ezzel a kis mesebeli „tarisnyával” utazva gyűjtöttük be az állomásokon szerzett pontokat. Így emlékeztünk MI, azaz Ibolyások, szeptember 30-ára, Benedek Elek születésnapjára – A Magyar Népmese Napjára.

A mese hősei folyton mozgásban, „úton” vannak, mert tudják, hogy nem lehet mindent egy helyen megtalálni. Nem is ott keresik. Mennek, mendegélnek, és bárhol járnak, tapasztalatokat szereznek.                                                                                                – Boldizsár Ildikó

Jövőre is találkozunk! Üdvözlettel: Gombos Ádám

Ti írtátok:

„Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen a régi rocska.” 3/a

„A kedvenc feladatom a kukoricadobálás volt.” 2/a

„Szerettem volna, ha nem kellett volna maszkot hordani.” 3/a

„Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól tudok dobni.” 1/c

„Érdekes volt, hogy visszatérhettem a régi világba.” 3/a

„Érdekes volt, hogy ilyen sok régi tárgyat megismerhettem.” 3/a

„Az állomásokon végig jártuk azt az utat, amin a szegénylegény ment keresztül a mesében. Nagyon élveztük a feladatokat. Kedvenceim közé tartozott: a kukoricacsutkából való dzsenga építés és a régi tárgyak felismerése, de mindegyik feladat ötletes volt.” 3/a