Az elmúlt hónapokban, hetekben a mindennapokat érintő egyéni és közösségi létet, az élet új és különös kihívások elé állította. Kimondottan büszke vagyok Diákjaimra, és minden elismerésem, hogy pillanatok alatt és jól alkalmazkodtak a kialakult rendkívüli helyzethez. Gondolom, és természetesen megértem, hogy az idő múlásával egyre jobban hiányoztak a gyermekeknek a barátaik, az iskolatársak, a közösség.
Ebben az embert próbáló helyzetben a napi feladatok elvégzése, és a test erőnlétének megőrzése mellett, kiemelten fontos volt a lelki egészség egyensúlyban tartása.

Az elkezdett érzelmi nevelést és a boldogságórák folytatását, sikerült a digitális térben is megvalósítani. Megnyugtatással töltött el, hogy a gyermekek ugyanolyan örömmel és lelkesedéssel végezték a megkezdett munkát ebben a formában is, mint az iskolában.

A különleges gondossággal és lelkiismeretesen elkészített alkotásokba nyerhetünk betekintést az apró örömök, a megbocsátás, a testmozgás és a fenntartható boldogság című témakörök feldolgozása alkalmával.

Kürthyné Rumi Henriette